Bizonyára mindenki ismeri, ha nem is otthonról, szülei, nagyszülei kertjéből azt a mai szemmel “undorítónak” vélt, ládában felhalmozott “szemetet”, ami ott hever a kert sarkában.
a hagyományos komposztládában, …
… de az esővízgyűjtőben is tárolhatjuk a komposztot
Hadd meséljem el:
a komposztot könnyű kitermelni, ugyanakkor a legjobban ez segíti növényeink fejlődését
Hát erre. Hihetetlenül sok mindenre. Nagyon AJÁNLOM MINDENKINEK, AKI CSAK MADÁRBARÁT KERTET AKAR, EZ AZ EGYIK LEGFONTOSABB ELEME ANNAK.
Egyesek szerint a komposztálás sok munkával jár, de szerintem nem is olyan nehéz. Csak néhány évente kell összeforgatni az anyagokat, de ezt NEM MINDIG ÉRDEMES MEGTENNI, mert a komposztban lakó süncsaládot, akár el is pusztíthatjuk ezzel a szándékkal, mivel a kicsinyeknek még nem kemények a tüskéik. Ha azt szeretnénk, hogy komposztunk mégis jól össze legyen forgatva, ajánlom a kertben talált földigilisztákat, melyeket a nedves földre rátéve hagyunk, hogy beáshassák magukat. Ezen kívül érdemes hetente legalább egyszer belocsolni a komposztot egy kis vízzel, ezzel elősegítve az összerázódást és a benne lévő élővilág megtartását. Ha szeretnénk, hogy komposztunkba sünik költözzenek, egyszerűen vágjunk egy kb. 30 cm magas, 20 cm széles nyílást a komposztládánk aljába.
Rétegezés:
Érdemes úgy rétegezni komposztunkat, hogy felülre mindig a száraz fű és levelek kerüljenek, ezek alá jöhetnek az egyéb összetevők.
Rengeteg madárfajt megfigyelhetünk a komposzton kutatni táplálék után, például a széncinegéket, a feketerigókat és jó kihelyezés esetén akár a manapság erősen megritkult búbosbankát is
Néhány komposzton megfigyelhető madárfaj:
széncinege
feketerigó (hím)
feketerigó (tojó)
énekes rigó
búbosbanka
https://www.youtube.com/channel/UCX4Y6mhYnFZtqLNbQ9I1NVw